Máig nem tudni, pontosan hányan és kik haltak meg a srebrenicai vérengzés során, amelyet húsz évvel ezelőtt, 1995. július 11-én és a következő napokban követtek el a boszniai szerb erők a bosnyákok ellen, s a mészárlás néhány felelőse ellen jelenleg is folyik még a bírósági eljárás.
Hollandia csütörtökön, egy év késéssel közölte, hogy bocsánatot kért olyan boszniai muzulmánok haláláért, akiket az 1995-ös srebrenicai mészárlás alatt gyilkoltak meg boszniai szerb katonák, miután elhurcolták őket a holland békefenntartók közeli bázisáról.
Hiába van meg a döntés, a szerb és horvát közvélemény még hetekig feszültségben maradhat, ugyanis csak február első hetében hozzák nyilvánosságra. Szakértők szerint a bírák vagy elvetették mindkét keresetet, illetve egyik fél javára sem döntöttek, vagy egyaránt bűnössé nyilvánították Szerbiát és Horvátországot is.
A holland kormányt is polgári jogi felelősség terheli több mint háromszáz srebrenicai muzulmán férfi és fiú haláláért, akiket a boszniai háború idején öltek meg a kelet-boszniai városban – mondták ki egy hágai bíróságon. Az ítélet szerint az áldozatokat a holland békefenntartóknak meg kellett volna védeniük a boszniai szerb katonáktól.
Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor csaknem 8.000 muzulmán férfit és fiút mészároltak le. A gyilkosságokat Ratko Mladic vezetésével a ''Skorpiók'' néven ismert szerb katonai alakulat mellett a Szerb Köztársasági Hadsereg hajtotta végre.
Viselkedése miatt kivezették az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszék (ICTY) hágai tárgyalóterméből szerdán Ratko Mladicot, a boszniai szerbek volt katonai parancsnokát, aki egyebek között népirtás miatt áll a bírák előtt.
A srebrenicai tömegmészárlás idején bosnyákok kioltották közösségük mintegy 500-1000 tagjának életét a kelet-boszniai kisvárosban történteket vizsgáló bizottság egyik tagja szerint - értesült szerdán a Vesti online szerb nyelvű hírportál.
Milan Gvero tábornok 1991-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy azzal kommentálta a horvátországi Dubrovnik elleni szerb támadást: "egyetlen porszem sem hullott a városra". 76 évesen érte a halál.
Húsz év börtönbüntetést szabott ki Szarajevóban a háborús bűnökben ítélkező boszniai bíróság pénteken Bozidar Kuvelja szerb nemzetiségű férfira a srebrenicai öldöklésben való bűnrészességéért.
A Hágai Nemzetközi Bíróság előtt kedden szólal meg először az emberiesség elleni bűnökkel vádolt boszniai szerb elnök - adta hírül az Index.
A vád első tanújának a meghallgatásával megkezdődött hétfőn a bizonyítási eljárás a Ratko Mladic elleni hágai perben, a délszláv háborúk során elkövetett bűncselekmények ügyében eljáró Nemzetközi Törvényszéken.
Több, mint hétezer ember vágott neki pénteken annak a háromnapos békemenetnek, amellyel megemlékeznek az 1995-ös srebrenicai tömegmészárlás áldozatairól és azoknak a szenvedéseiről, akik annak idején életüket mentve menekültek a tuzlai szabad területek felé.
